Hírek, információk - biztosítás
Budapest, 2016. január 26. Sajtóközlemény
FELMINŐSÍTETTE MAGYARORSZÁGOT A COFACE
Az eddigi “B” kategóriából A4-es kockázati kategóriába sorolta, azaz felminősítette Magyarországot a Coface. A hitelbiztosító szakértői a lépést többek között azzal indokolták, hogy az üzleti környezet kielégítő, közel olyan kedvező, mint a legjobb régiós szereplőknél. A Coface a gazdasági növekedést tartósnak tekinti, és kedvezőnek ítéli az export kilátásokat.
Felülvizsgálta Magyarország kockázati besorolását a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójaként számon tartott Coface. A lépés eredményeként Magyarországot felminősítették: az eddigi “B” helyett az “A4”-es, elfogadható kockázatú kategóriában tartják nyilván a továbbiakban a magyar gazdaságot. A Coface januári vizsgálatában összesen 160 ország minősítése került napirendre, de egyedül Magyarország kapott jobb osztályzatot, míg három másik ország esetében megerősítették, és kedvező kilátással látták el a jelenlegi osztályzatot.
A Coface szakértői Magyarország felminősítését több dologgal indokolták. A gazdasági növekedést tartósnak, és egyszeri hatásoktól mentesnek tekintik, ezzel utaltak a 2015-ben várható 2,9, illetve az idén elérhető 2,5 százalékos GDP növekedésre. A hitelbiztosító elemzői kielégítőnek tartják a magyarországi üzleti környezetet, amely véleményük szerint megközelíti a régió éllovas országainak szintjét.
A felminősítés mellett szólt a lakossági svájcifrank-hitelek bankrendszerből történő kivezetése, a növekvő foglalkoztatottság, valamint a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködése a jól teljesítő német feldolgozóiparral. Szintén kedvező a Coface szerint, hogy a magyar export szerkezete - a nyilvánvaló német kitettség mellett is - megfelelően szerteágazó (diverzifikált).
A Coface a felminősítéshez fűzött indoklásban szereplő előrejelzéséből kiderül, hogy a jövőben a lakossági fogyasztás lehet a magyar gazdasági fejlődés motorja. A belső fogyasztás élénkülését segíti – a devizahitelek forintosítása mellett - a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése, illetve az átlagbérek várhatóan a fogyasztói áraknál nagyobb mértékű növekedése. A Coface-nál úgy látják, hogy a jegybanki programok (NHP, GINOP stb.) keretében elérhető kedvező hitelforrások segítik a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását, de rámutatnak arra, hogy a kereskedelmi bankok általános hitelezési hajlandósága továbbra is aggasztóan alacsony szinten van,. Az elemzés kiemeli azt, hogy az európai fellendülés serkenti a magyar kivitelt, és a magyar ipar fokozottan részt tud venni az európai termelési láncban. A magyar jármű- és autóipartól stabil teljesítményt vár a Coface, igaz, ehhez szükség van arra, hogy a Volkswagen-botrány ne okozzon problémát a termelésben.
Az elemzők megjegyzik, hogy bár az államadósság folyamatosan csökken, a mutató 2015 végén GDP-arányosan 77 százalék volt, ez továbbra is magasnak mondható. Az államháztartás stabilan alacsony hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg többlete azonban mozgásteret biztosít a gazdaságnak, igaz, ez nagymértékben függhet az importált energiahordozók (egyelőre tartósan alacsony) árától. A Magyarországon megvalósuló külföldi befektetések értéke várhatóan nem mérséklődik a jövőben (sőt a felminősítéseknek köszönhetően várhatóan növekedni fog). Ezek elsősorban az autóiparban, az elektronikai ágazatban és a gyógyszerszektorban valósulhatnak meg, többek között azért, mert utóbbi ágazatokat nem sújtják külön terhek, mint például a médiapiacot, a bank-, energia- vagy távközlési szektort.
Német-Magyar Iparkamara konkunktúra jelentés 2016
A német vállalatokra leselkedő kockázatok növekedése visszafogja a gazdasági bővülést. Mivel Németország szoros kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik feltörekvő piacok és fejlődő gazdaságok csoportjával (FP-csoport), ezért jelentős kockázatot hordoz a német vállalatokra nézve a szóban forgó országok strukturális és ciklikus gyengesége - derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből.
„A német gazdaságra nehezedő külső hatások jelenleg negatívnak nevezhetők, hiszen az FP-csoport országaiban a gazdasági növekedés visszaesésnek indult, s most már jóval alacsonyabb szinten áll, mint a fejlett gazdaságok részéről jelentkező kereslet” – világított rá Mario Jung, a Coface észak-európai régióval foglalkozó közgazdásza.
Az idén a német kivitel alakulása a várakozások szerint ugyanazt a tendenciát mutatja majd, mint 2015-ben. A fejlett gazdaságokba irányuló export vélhetően stabil és erőteljes marad, ugyanakkor a feltörekvő országokba irányuló német exportra vonatkozó kockázatok jóval nagyobbak lesznek. A német termékek iránt jelentkező külső keresletet negatívan befolyásolja a politikai és katonai konfliktusból, terrortámadásokból és a számos országban jelentkező strukturális kihívásokból álló kockázat, ráadásul ehhez hozzáadódik még a kínai GDP-növekedés visszaesése is. Összességében a Coface szakértői szerint a német export iránti külső keresletre jelentkező nyomás még hangsúlyosabbá válhat.
Regionális megközelítésben a német exportőrök továbbra is a leginkább optimisták a fejlett gazdaságokkal folytatott üzleti kapcsolatok tekintetében. Véleményük szerint idén a leggyengébb kilátások Dél- és Közép-Amerikában, Kelet-Európában, Oroszországban, Törökországban és Kínában jelentkezhetnek. Szektorszintű megközelítésben a német gazdaság egyes kulcsfontosságú iparágai kiváltképp érzékenyek az FP-országokban jelentkező kockázatokra. A Coface értékelése szerint a legjelentősebb kockázatok a járműiparban, a gépgyártásban, valamint az elektronikai berendezések gyártóinál áll fenn. A feltörekvő piacokon további kockázatokra kell számítani a vegyiparban.
A kérdés azért is fontos, mert Németország exportjának közel 29 százaléka az FP-csoport országaiba irányul. Ennek több mint egyötöde Kínába jut, ami megfelel a határon átnyúló német áruforgalom 6 százalékának. Ez egyben azt is jelenti, hogy Németország a feltörekvő piacokon jelentkező kockázatok iránt nagyobb kitettséggel rendelkezik, mint az euróövezet legtöbb állama. Az FP-csoport átlagosan mintegy 26 százalékkal részesedik a eurózóna kiviteléből.
„Az exportorientált vállaltok számára az olaj világpiaci árának ismételt esése aggodalomra ad okot, hiszen a jelenség gyenge globális keresletre utal. Emellett számos feltörekvő piaci ország számára visszafogottak maradnak a gazdaság növekedésére vonatkozó kilátások. Szintén negatív hatást fejt ki a német export-iparágakra az a várható forgatókönyv, miszerint a kínai gazdaság „fokozatos földet érésen” megy keresztül” – jelentette ki Dr. Mario Jung.
Miközben a belföldi kereslet – különösen a háztartások fogyasztása – a kétezres években végig erőtlenül és bizonytalanul növekedett, ma már a gazdasági bővülés legfontosabb hajtóerejének számít.(Éppen ezért Németország ha nem is könnyű, de kecsegtető célpont lehet a magyar vállalkozásoknak. Kezdő exportálóként a közelebbi, biztonságosabb piacokkal érdemes kezdeni, de azokból is csak néhánnyal. Amit pedig nem lehet megspórolni, az a jó szakemberek – az export kooperáció szakértői a kkv-k exportlehetőségeit, támogatásait és céljait elemezték.)
Ezzel szemben a német gazdaság növekedésében korábban oly fontos szerepet betöltő nettó export 2015-ben viszonylag semleges tényezőnek számított a gazdasági teljesítményben. A német nettó export – a kivitel enyhébb mértékű növekedése és az import folytatódó erősödése miatt – várhatóan visszafogja a GDP-bővülést. Ennek ellenére a Coface szakértői arra számítanak, hogy a német GDP 2016-ban 1,7 százalékkal bővül, elsősorban a masszív belső keresletnek köszönhetően.
Bebicskázott az építőipar, csak a CSOK jelenthet segítséget...
Idén az uniós forrásokból finanszírozott beruházások helyett a lakásépítések lendíthetnek az építőipar teljesítményén, de ennek hatása az év végére jelenhet meg a januári adatokat értékelő szakértők szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint januárban 20,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, az épületek építése 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. A januárban megkötött új szerződések volumene 21,8 százalékkal csökkent, a teljes építőipari rendelésállomány 44,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint számítani lehetett arra, hogy az év elején nagy visszaesés lesz az építőipar teljesítményében a 2007-2013-mas európai uniós források kifutása miatt. A rendelésállomány, valamint az új szerződések volumene már hosszabb ideje csökkent, ez is jelezte, hogy jelentős lassulás várható – mondta. A szakértő szerint az év végére megélénkülő lakásépítések, illetve az új uniós támogatások segítik majd az ágazatot, de arra számít, hogy idén az építőipar teljesítménye összességében csökkenni fog az előző évihez képest. Németh Dávid hozzátette, a lakásépítés felpörgése inkább csak jövőre várható, illetve az új uniós forrásokra is a jövő évtől lehet nagyobb arányban számítani.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is úgy látja, idén a lakásépítések lendíthetik előre az építőipart, ennek jelei már láthatók az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományában.
A szakértő szerint a rendelésállomány összességében visszaesett, ugyanakkor a lakásépítéseket is magában foglaló épületek építésére vonatkozó szerződésállomány 42,3 százalékkal volt magasabb az év első hónapjában a tavaly január végi adatokhoz képest. A szakértő szerint az adatok azt mutatják, hogy az építőipart az idén a lakásépítések pörgethetik az uniós forrásokból finanszírozott beruházások helyett. A lakásépítések növekedését az élénkülő ingatlanpiaci kereslet, valamint a kormányzati lakásépítési program kibővítése és az új lakásokra vonatkozó áfakulcs csökkentése is elősegíti – fejtette ki Balogh László.
